A nemzetközi és hazai SoL hálózat
A SoL célja, hogy olyan elméleteket és gyakorlatokat fedezzen fel és alkalmazzon, amelyek az emberek és szervezeteik kölcsönös fejlődését szolgálják. A SoL célja, hogy olyan szervezeti-közösségi kultúra kialakításában segédkezzen, amelyek “ kiérdemlik dolgozóik, tagjaik bizalmát és munkáját.” (Göran Carstedt, ex- IKEA ig.) A Global SoL 1996-ban alakult a korábbi organizational learning center, MIT egyetem, Sloan School of Management iskolájában oly sikeres program és világhírű Az 5.Alapelv című könyv sikerét követően. A SoL Hungary a nemzetközi Global Association of SoL Communities tagja. A SoL Intézet a magyar SoL egyik alapító és fő támogató szervezete. SoL Hu tagságra itt lehet 2014-ben jelentkezni. 2012-ben a fraktál szervezeti hálózat átalakult a Globális SoL szervezetek egyesületévé. Ennek alapító okiratát itt lehet olvasni: Global SoL Constitution English final A hazai SoL 1998. óta alakult először szakmai csoportként, a Budapest Klub, majd az Ariadne Gaiai Alapítvány támogatásával, míg 2007-ben önálló szervezetként, mint a Tanuló szervezetek a fenntarthatóságért alapítvány és az alapítványSoL Intézete jött létre. A SoL vezérlő elvei- Tanulási ösztönök – Hisszük, hogy minden emberi lény élethosszig tartó ösztönös tanulási vággyal és képességgel rendelkezik. Minden szervezetnek támogatnia kell ezt a késztetést (oly módon, hogy az előnyeit is élvezze).
- A tanulás társas folyamat- Az emberek legjobban együtt és egymástól tanulnak. A tanuló csoportokban való részvétel az eredményesség, elégedettség és a boldogság lényeges feltétele munkahelyünkön.
- Tanuló csoportok – Egy szervezet teljesítménye és eredményessége alapvetően a szervezet által létrehozott tanuló csoportok teljesítményétől függ.
- Harmóniában a természettel – Szervezeteinknek az emberi természettel és a természeti környezettel mind nagyobb harmóniában kell fejlődniük.
- Lényegi tanulási képességek – A szervezeteknek egyéni és kollektív képességeket kell kifejleszteniük, hogy megértsék a komplex kölcsönhatásokat, alkotó beszélgetéseket tartsanak és táplálják az egyéni és közös törekvéseiket.
- Szervezetközi együttműködés – Azok a tanuló csoportok, amelyek több szervezetet kapcsolnak össze, lényegesen növelhetik az egyén és a szervezet alapvető képességét a változásra, illetve az alkalmazkodásra.
- Ne hozzanak magas szinten olyan döntéseket, amelyeket alacsonyabb/helyi szinten is meg lehet hozni. (Szubszidiaritás elve)
- A döntéshozó testületek olyan eljárásokat használjanak, amelyek minden lényeges érintett felet bevonnak (szándékát reprezentálják) a döntési folyamatba. (Bevonás elve)
- Terveiket ezen alapelvekkel összhangban fejlesztik tovább oly módon, hogy a közösség, mint egész, és az egyes tagok képességei egyaránt fejlődjenek. (Közös felelősség elve)
- Folyamatosan felülvizsgálják a tanulást gátló külső (szervezeti) és belső (intellektuális) korlátokat, szabályokat. Megváltoztatják a tanulást gyengítő szabályokat, hogy a szervezeti és intellektuális korlátok túlhaladhatók legyenek. (Nyitottság, rugalmasság elve)
- Olyan vezetési elméleteket, gyakorlatokat, folyamatokat alkotnak és használnak, amelyek növelik az alkalmazkodóképességet, a változatosságot, (rugalmasságot) és az innovációt. (Alkalmazkodó vezetés elve)
- A közösség által létrehozott kutatási eredményeket úgy használják, hogy azok a társadalom hasznára váljanak. (Szellemi termékek hasznosításának elve)
- Nyíltan és tisztességesen elismernek minden elmélethez és eljáráshoz fűződő szellemi hozzájárulást, függetlenül attól, hogy a szervezeten belülről vagy kívülről származnak. (Elismerés elve)
