Társadalmi egyeztetés, társadalmi párbeszéd

Tűnődésem

A káosz rendjét éljük, a változás és átalakulás áramában kell tanuljunk, dolgozzunk.

Ahogy ezt a munkájáért elkötelezett felelősséget érző iskolaigazgató a napokban mondta: ” Nem tudjuk, mit tanítsunk, milyen irányba segítsük és bátorítsuk diákjainkat, hisz semmi konkrétat és reménytelit nem ígérhetünk, és mivel már 25 éve itt dolgozunk, első tanítványaink gyermekeit tanítjuk, s eközben látjuk hogy mi lett ővelük és miként nevelik saját gyermekeiket…Mit is ért akkor az eddigi 25 évünk??  ”
Óriási dilemmák ezek. Hasonlót mondott nemrég egy – a minisztériumi közszolgálatban 14 évet már leszolgált – főosztályvezető is, “ Mikor, napi 10-12 óra munka után, hazamegyek és a gyermekem megkérdezi, ‘ Apa, mit tettél te, aki ott dolgozol fontos, felelős helyeken, hogy ne ilyenné váljon a világunk? ‘- mit mondok akkor neki? Hogy nézek a szemébe?”
Mikor a Csereháton járva elnyűtt, lélekben megtört, lefáradt és kiégett, kiszáradt és önmaguktól elszakadt emberekkel beszélgetek, reménytelen, belső fény és bátor akarat nélküli fáradt pillantások között járva a projektek ígéretében kihúnyt életek panasza síkolt a térbe…mit teszünk akkor? Tanulmányt írunk? coachok-mentorok, fejlesztők lelkes vagy kifáradt csapatával keressük és felélesztjük a fénysugarat?  Játékos színházak görbe tükrébe becsalogatott gyerekhad önmaga valóságát kell visszatükrözze?

Mikor a cégek, vállalatok szétszabdalt funkciók mentén szerveződött dolgozói nem értik, hogy mikor mit és miért kell tegyenek, de elvárások sokasága zúdul alkotó, dolgozó hétköznapjaikra? S mégis hirtelen változás, elbocsájtás, áthelyezés, új munkakör, kinevezés – számos döntés tárgyaként önmagukat megtapasztalva tárgyiasult létük eszköztelen munkaerejét élik meg?

Akkor érdemes és kell a teret kitárni, az érintetteket behívni, őket közös térben leültetni – körben és közös asztalhoz,  alkotásra és nem munkavégézésre felkérni, hisz az értelem lángja és az alkotó munkakedv csak és kizárólag a meglelt és közösen kialakított teremtő terekben ( minisztérium és falu, és gyár és bank és iskola…) tud életre kelni, társak alkotó közösségében valódi emberi méltóságukban megszólíttatva új fényben felragyogni és a hatékony és eredményes együttlét , innovatív munka élettererévé változtatni.

Bizalom
meghívás és behívás,
a gondolati és döntési terek kinyítása
a közös dilemmázásban, tűnődésben és elmélkedésben megérlelt tettek
erejével a szervezetek néha fojtogatóan szűkös tereit
a szabad alkotás és kreatív munkakedv
az öszinteség és bátor kiállás,
a meglelt közösségben erősödő biztonság
megtartó ereje hatja át
és ekkor a munka közös alkotás.

Itt megtanulod, hogyan tervezz és vezess beszélgetések és megbeszélések által, összejövetelek, értekezletek, közös fórumok terében, melyek tiszta gondolkodást, intelligens megoldásokat és csoportos megértést eredményeznek. Napjaink egyik legfontosabb vezetői kompetenciává fejlődött tudás birtokába kerülsz. Olyan kölcsönös és összetett folyamatokat tanulsz, ahol új tanulás, innovatív ötletek és megoldások bukkannak  felszínre és a teremtő bölcs tettekhez vezet. Hogyan lehet ezeket a módszertani megoldásokat munkádban és közösségeidben alkalmazni? Erről is sokat tanulhatsz tőlünk és csoportársaidtól egyaránt. Sőt a módszereket megtámogatják alapos és izgalmas új elméleti, tudományos értelmezések is.

“A társadalmi rendszerek változása az odafigyelés reflektáló csendjében megszületett megértésre és bizalomra épülő együttes cselekvés eredménye.” D.Sandows, SoL Oregon,