Team Syntegrity-Szintegráció

BEMUTATJUK A TEAM SYNTEGRITY ™ MÓDSZERÉT
Komplexitás kezelés a rendszerelmélet által

magyar licence jog 1995 óta: Ruzsa Ágota, Dialogos-SoL Intézet, ( TSI megállapodás, 1995)

Team Syntegrity

Ez a módszer a komplexitás menedzsment és stratégiai tervezés leghatékonyabb megközelítése

A Team Syntegrity™ folyamata jelentősen eltér a hagyományosan megszokott csoportos megbeszélési módoktól. Inkább ahhoz a gyakorláshoz, tréninghez hasonlítható, melyet az atléta csapat végez. Miközben a csoport tagok saját egyéni képességeiket is fejlesztik, megismerik és megértik a csoport egészének erõsségeit is.

A Team Szintegritás módszerét Stafford Beer dolgozta ki, miközben Buckminster Fuller-rel a feszített erejû szerkezeti integritásokról folytatott beszélgetéseket. Beer arra jött rá, hogy a szervezetek hasonló feszítõ-nyomó erõvel bírnak, melyet érdemes figyelembe vennünk.

A szintegráció folyamatában 3O résztvevõ 3-5 napig dolgozik egy témán, vagy u.n. vezérkérdésen, mint pl. Minek örülnének leginkább ügyfeleink? vagy Hol akarunk tartani 1O év múlva?

Mindenki résztvesz a lehetõ legkreatívabb módon az ötletbörze folyamatában, amely végül leszűkül 12 témára, területre, melyek 3 körben kerülnek megvitatásra. A folyamat lényege, a kreativitás és az egyéni találékonyság felszínre segítése, miközben erõs csoportszellem alakul ki. A tartalom teljesen és kizárólag a résztvevõkbõl fakad. A facilitátorok ugyan kéznél vannak, de szerepük abban áll, hogy a folyamatot olyan irányban tartsák, hogy a csoport erõforrásait a leghatékonyabban tudja felszínre hozni és mindezt a leginnovatívebb módon hasznosítani.

A hagyományos hierarchikus szervezeti struktúra központi helyet biztosít a felsõ vezetésben lévõknek, miközben a többieket a perifériéra szorítja. Ez a struktúra megszorító és fenntartása nagyon “költséges”. Az emberek napjainkban kevésbé fogadják el a hierarchikus szervezeteket, és ez különösen magasan képzett és komplex kérdésekkel foglalkozó menedzsment világra jellemzõ.

A hierarchia elkerülésére a 3 dimenziós szerkezet sokkal elõnyösebb, mint a két dimenziójú. A helyzet kényszere alatt a sokféle perspektiva átölelésére alkalmas egyenlõ oldalú idomot az ikoszahedert választotta Stafford Beer.

Az ikoszaheder egy 2O egyenlõ oldalból álló idom, melynek 3O éle és 12 talákozási pontja van. Ennek segítségével 3O résztvevõ öt fõs csoportokat alkotva dolgozik a szervezet központi kérdését felölelõ 12 kérdésen, azaz témán. A 3O fõ épp elegendõ létszám ahhoz, hogy megfelelõ változatosságot mutasson és közben ne legyen túl nagy a hatékony együttdolgozáshoz.

Hogy zajlik maga a folyamat?

Az elején a a résztvevõk a legmerészebb, cenzúrázatlan gondolataikat kis kártyákra írják és a falra feltûzik. Különbözõ laza formációjú csoportok ezeket a gondolatokat spontán módon véleményezik, megvitatják, melynek során ötletek elhalnak, mások felbukkannak, és mikor valamely gondolat nagyobb érdeklõdésre tart számot, akkor az érdeklõdõk egy összefogott állításban megfogalmazzák. Ha egy állítást legalább öt ember támogat, – nem kell egyetérteniük! – akkor az a gondolat szavazásra kerül és végül mindebbõl 12 téma kerül ki “gyõztesen”. A komputer program a résztvevõk preferenciáit rendszerezi és ennek megfelelõen egy-egy témához hozzárendel öt-öt embert. Az elsõ öt alkotja az aktív csapatot és a másik öt az “ördög ügyvédje” szerepében van, de nincs döntési joga.

A csoportok három menetben vitatják meg az adott témát. Minden résztvevõ egy összekötõ él az ikoszaheder szerkezetben és két más-más színû téma csomóponthoz kapcsolódik. Mindegyik szerep egyedi:bár mindenki csoportjában van még négy másik ember, egyikük sem lesz kétszer ugyanannak a csoportnak a tagja. A csoporttagok elrendezését az ikoszaheder felszíni struktúrája adja meg. A kreatív feszültség lehetõségét két másik kapcsolódási pont teremti meg, mivel mindenki két másik csoportban a kritikus szerepét kell felvállalja. Minden vitaülésben külön kijelölt idejük van, mikor a többi csoportból hozott információkat megosztva az ördög ügyvédje szerepet kell betöltsék tartalomra vagy csoport folyamatra vonatkozó észrevételeikkel.

Minden menet után a csoportok által készített összefoglaló nyilvános véleményezésre kerül és az itt nyert információ a következõ menetben beépíthetõ. Miután a 12 csoport befejezte a három kört és közös megegyezéssel a csoportok megalkották összefoglaló állításukat, a harminc fõs nagy csapatban a megosztott információ aránya 9O % (ennek matematikai bizonyítása nem fér bele a cikk keretei közé). A 12 téma egy utolsó menetben az idom 2O oldalának megfelelõ hozzárendelésben 3 különbözõ csoport tagjait hozza össze egy esetleges részletesebb akcióterv kidolgozására. A résztvevõk hatékony és energikus munkavégzést élnek át és mindennek eredménye a hatékony munkavégzés mellett a csoport identitás.

Az eddigi – hazai és nemzetközi – tapasztalatok a szervezeti élet minden területére kiterjednek, i.e. vállalati szektor, a non-profit szféra és az önkéntes szervezetekre egyaránt. Emellett már tartottunk u.n. OPEN FORUM Nyitott fórum hétvégeket is egy-egy érdekes témában. Az elsõt 1993. januárjában Torontóban.
Azóta Magyarországon is számos közegben megtapasztalhattuk hatékonyságát, ALCOA-KÖFÉM, UNILEVER, Fast English, Magyar Állatkert, Mobilitás ( IRM), KIM, stb.

A folyamat valódi társadalmi innováció, amely szerintem rendkívül hatékony a team építés területén, a probléma megoldások kérdésében, miközben a szervezet keretein belül dolgozó befolyással bíró emberek kreativitásának hatékony mozgatója.

S ami végül, de nem utolsó sorban jellemzõ erre a munkafolyamatra: hogy mindez jó hangulatban, izgalmas és érdekes légkörben történik.

A Szintegráció részletes bemutatása  és a módszer alkalmazása itt olvasható.

Érdemes még  ELOVASNI A Controlling Portálon megjelent…


Magyar referencia munkák-válogatás:

Fast English, 1995, 1998
ALCOA-KÖFÉM, 1995
Budapest Klub, 1996
Állatkert, Budapest, 1999
Unilever, Röszke, 2003-2005
Mobilitás-IMM, 2006
KIM, 2011